Nyergesújfaluról
2009. március 28. szombat, 10:01 | Írta: Padányi Lajos | 
| 
Nyergesújfalu napjainkban 7222 állandó lakosú város (2008. 01. 01.) a Duna jobb partján, Komárom -Esztergom megyében, a Bécs-budai főközlekedési út mellett, a Gerecse hegység északi lejtőjén. Várossá 1989. március 1-jén nyilvánították. Kedvező természetföldrajzi (víz, erdők, barlangok stb.) és közlekedésföldrajzi helyzete miatt már a bronzkorban is lakott hely volt, melynek maradványait - 180 úrnasírt - a PAN-üzem építésekor tártak fel. Később a Római Birodalom határa a Duna volt. Itt, a mai Nyergesújfalu helyén Crumerum (esetleg Villa Curtia) néven katonai tábor (castrum) állt.
|
Nyergesújfalu neve először Kézai Simon krónikájában 1280 tájáról származó, de az előző század végére utaló írásában fordul elő, Nyergedszeg néven. Ez a név azonban a tatárjárás után feledésbe merülte. Századokon keresztül Újfalu (Nova Villa) volt a település neve. Csak a magyar reneszánsz óta ismeretes a mostani párosított szó, Nyerges-Újfalu.
A magyar Középkorban, 1283 táján előbb a Szovárd (Zovárd) nemzetség birtoka volt a falu, a későbbiek folyamán a Bajót-Nagymartoni nemzetség, majd a Kanizsaiak szerezték meg, 1363 táján. 1371-ben csere útján királyi birtok lett. A mindig is Nyergeshez tartozó Pusztamarót akkoriban a Tardos nemzetséghez tartozó birtok volt, Marót falu néven. Zsigmond király 1388-ban koronázási ajándékul az esztergomi érseknek adományozta Nyergest, és ettől kezdve egészen 1945-ig az érsekség birtoka volt. A falu a középkorban végig megerősített hely maradt.
1543 táján a török a falut elpusztította, de rövidesen újra benépesült és a török hódoltság idején végig lakott hely maradt, csak a felszabadító harcok idején néptelenedett el újra.
A község melletti Sánc-hegyen már a rómaiak is jelentékeny erősséget építettek, melynek romjait később Rákóczi csapatai erősítették meg, de 1706. szeptember 28-án a labanc elfoglalta és lerombolta. Ma a sáncoknak csak a földdel betemetett alapjai láthatók.
|
A XVIII. század elején, a Szatmári béke után folyamatosan meginduló rendezett és szervezett telepítésekkel kizárólag német családok költöztek a faluba. 1728-ban hatalmas tűzvész pusztította el a falut, a plébánia értékes levéltárával együtt. A mai, barokk stílusú templom 1770-ben épült, Szent Mihály tiszteletére, a leégett helyén, Mária Terézia védnöksége alatt.
Az első világháborúban 650 nyergesi férfi vett részt, ebből 91 életét vesztette, 18 hadirokkant lett. A hősi halottak emlékét egy megcsonkított emlékmű őrzi. A második világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékművét 1992. október 23-án avattuk fel.
|
A község szőlőhegyein igen kiváló bort termeltek, valamint híres volt a lótenyésztése is. A nyergesi szekeres gyorsparasztok nagy hírnévre tettek szert. A kis lovaik oly gyorslábúak voltak, hogy Budára három óra alatt felhajtottak az 'Angol Királynő' fogadó elé. Az ezredfordulón még csak néhány vízimalom a Dunán és a híres kőfaragók képviselték az ipart Nyergesújfalun. A város mai életében meghatározó az ipar. Már 1862 óta működött a Hoffmann-féle téglagyár, amelyet 1969-ben, a Magyar Viscosagyár bővítése során bontottak le.A nyergesújfalui Sátori Cementgyár alapítása az 1867. évi kiegyezés utáni időszakra vezethető vissza. Az első világháború után, a gazdasági válság időszakában, 1927-ben felszámolták. 1903-ban az osztrák Hatschek Lajos létesítette az Eternitgyárat, amelyet 1949-ben államosítottak. 1989-ben az alapító unokája visszavásárolta a gyárat, amely több tulajdonosváltás után napjainkban Cembrit Kft. néven üzemel. A már említett Magyar Viscosagyár alapkövét 1941. április 7-én tették le. A termelés 1943. február 13-án indult meg, ma amerikai tulajdonban, Zoltek Zrt. néven működik. A Vasbetonipari Rt. néven alapított társaság a jelenlegi gyártelepen 1943 őszén indította meg a vasbetonalj termelését. Az elmúlt évtizedek alatt a gyár szervezete és irányítása többször átalakult és változott.
A nagyszámú iparossá érdekeit a Nyergesújfalu és Környéke Vállalkozók Ipartestülete képviseli, mely 1922-ben alakult. Nyergesújfalu Önkéntes Tűzoltó Egylete 1885-ben alakult. Az 1924-ben állított tűzoltó-emlékművet a Centenáriumra új helyen, a főút mellett, újra felavatták.
A városban található a Szalézi-Irinyi Középiskola, a három nyergesi és egy bajóti épületben működő Kernstok Károly Általános Iskola, a zeneiskola és három óvoda. (Részletes bemutatásuk a Nyergesújfalu oktatása link alatt található.) Az Ady Endre Művelődési Ház négy közösségi színtéren működik.
A város szülötte néhány több neves képzőművész: Kernstok Károly, Vecsési Sándor, Nyergesi János, Nyergesi István.
Forrás: Padányi Lajos - 'Nyergesújfalu monográfiája'
Módosítás: (2009. november 26. csütörtök, 16:28)