Háttérkép

Látnivalók

Műemlékek:

Szent Mihály római katolikus templom és plébánia
A mai templom valószínűleg középkori elődje romjain épült. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék a veszprémi egyházmegye budai főespereséhez tartozó Nova Villá-nak Saul nevű pap-ját említi. A Lippay Györgytől 1647-ben elrendelt plébánia-összeírásban Nyergesújfalu az esztergomi székesegyházi főesperességben szerepel, és van plébánosa. 1700 körül Péliföld-Szentkereszt, Lábatlan, Piszke, Mogyorós, Karva, Bajót a filiái, amelyek az idők folyamán sorra önállósulnak. Régi templomát az 1701. évi kánoni vizitáció szerint rendbe hozták. Később kétszer leég. Először Keresztély Ágost állíttatja helyre, majd az 1747-es, második tűzvész után Mária Terézia szorgalmazta újjáépítését. Így került a műemlék jellegű, barokk templom (532 m2) kapuja fölé az 1770-es évszám és a királynő címere. A templomot 1966-ban és 1976-ban részben renoválják, majd az ezredfordulón a plébánia épületével együtt teljes felújításra kerül. Díszes üvegablakainak készítése folyamatos (2009). Műemlék az 1779-bôl származó plébánia is, az alábbiakban bemutatandó sánchegyi kőkereszt, és a szintén sánchegyi Szentháromság-kápolna romjai. Búcsú: szeptember 29., vagy az azt követő vasárnap. Anyakönyvek: 1730-tól. Templom.JPG Plébánia.JPG Kőkereszt és Kápolnaromok a Sánc-hegyen
A Sánchegyen fekvő temető és a kápolna-rom közötti földút mentén, talapzaton álló, vörös mészkő kereszt, fém korpusszal. A talapzat előoldalán német és magyar nyelvű feliratok, valamint 1864-es évszám. A Sánchegy északi területén található a „Helytörténet” link alatt részletesebben bemutatott kápolnarom. Az alacsony falmaradványokat a növényzet benőtte, egy szárkő áll, talán eredeti helyén. Épült 1731-ben. 1945-re romossá, 2001-re rommá vált. Kereszt.JPG Templom_.JPG További büszkeségeink:
Szent István szobor 2004-ben került sor az Illyés András által készített Szent István szobor felavatására. Szent Istvan.JPG Római kori kőtábla A plébániaépület falában látható egy feliratos kőtábla, mely fölött császárszobor állhatott, egyes források szerint 198-ban a cohors V. Gallaecorum et Lucensium Antoniniana állítatta Septimius Severus császár tiszteletére a barbárok felett aratott győzelme emlékére; más forrás alapján Marcus Aurelius dicsőségére készült a III. században. Romai katona.JPG Crumerum tabla.JPG Castrum a Limes vonalán „Nyergesújfalu területén lévő Sánc-hegy lábánál előkerült falmaradványok alapján ítélve egy polgári település, feltehetőleg Crumerum néven. Maga az erődítmény a hegy tetején épült, mely északi és nyugati oldalán rendkívül meredeken szakadt a mélybe. Pococke följegyezte, hogy a XVIII. században néhány vastag falat és latin feliratot is lehetett még látni a római erőd területén. Azt is leírja többek közt, hogy II. Rákóczi Ferenc csapatai erődítményt emeltek a dombtetőn, de ezt gróf Pálffy János és gróf Guido Starhemberg által vezetett császári csapatok hamarosan elfoglalták. A hatalmas földsáncokból álló erődítmény a római erőd maradványait teljesen megsemmisítette. Szerencsés módon rendelkezünk egy olyan légi felvétellel, amelyen a földsáncok között helyenként kivehető a római falak vonala. Ezek szerint a megfigyelések alapján a castellum kissé előreugró kaputornyokkal és későrómai korban legyező alakú saroktornyokkal rendelkezett. Egy illegális ásatásból kiderült továbbá, hogy a porta praetoria 1 m vastag falú kaputornyának belvilága 1,5 x 1,5 m volt. Római falak a hegy nyugati oldalán is megfigyelhetők, és az északi oldalon a XV. században épített kis kápolna falába is használtak fel másodlagosan római téglákat.” /Forrás: Magyar Limes Szövetség honlapja/ Nyergesújfalun előkerült római kori leletek találhatóak az esztergomi Keresztény Múzeumban, a Balassa Bálint Múzeumban, a Vármúzeumban, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a tatai Kuny Domokos Múzeumban és magángyűjtőknél. Sanc hegy.JPG Itt állt az egyik őrtorony.... Pincék pincevölgyek, borospincék Szolo.JPG nemeth volgy.JPG Bor.JPG Az ősök nyomdokán haladva újra elterjedt a szőlőtermesztés, amely nem termel komoly jövedelmet, viszont fontos közösség-fejlesztő erővel bír. A nyergesi szőlődombok az Ászár-neszmélyi Borvidékhez tartoznak, több száz pincéje a völgyekben utcákat alkot. Manapság igen népszerűek a pincetulajdonosok rendezvényei, valamint a borral kapcsolatos városi programok (disznóölés, majális, Szent Donát Borünnep, Márton-napi mulatságok). A szénásvölgyi pincetulajdonosok honlapot is üzemeltetnek:www.borospincek.extra.hu Szent donatus.JPG Szolok.JPG Szobor a hatarban.JPG Székely kapu.JPG Nyergesi János Emlékház és Tájház Nyergesi haz.JPG1996. augusztus 20-án, a millecentenáriumi ünnepségek keretében nyílt meg Nyergesújfalu helytörténeti múzeuma és tájháza a neves nyergesi festőművész, Nyergesi János végakaratának megfelelően a Nyergesi János emlékházban. A múzeum létrehozására Nyergesújfalu Baráti Köre irányításával összefogott a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sport Irodája, a nyugdíjasok Barátság Klubja, az esztergomi Balassi Bálint Múzeum, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, a Napsugár Nemzetiségi Óvoda és sok-sok nyergesi állampolgár. A helytörténeti részben megismerhetik a település tárgyi és írásos emlékeit a kőkorszaktól napjainkig. Külön tárlókban kapott helyet a kőkorszak, a bronzkor, a római kor, a török megszállás, a Rákóczi-szabadságharc, a millennium, a világháborúk, a Nyergesújfalui Önkéntes Tűzoltó Egylet, a nyergesi kőfaragók, az oktatásügy, térképek, okiratok, pénzek, testvérvárosok. Egy szobában és az udvaron helyeztük el a XVII. - XVIII. században betelepített németek mindennapi életét bemutató bútorokat, használati tárgyakat, szerszámokat, ruhákat. Az emeleti műteremben Nyergesi János és Nyergesi István képei szobrai és munkásságuk egyéb relikviái tekinthetők meg. A ház korábban heti rendszerességgel megjelölt időpontban várta a látogatókat, azonban a művelődési központ több telephelye - és a mérsékelt érdeklődés - okán nem oldható meg a folyamatos nyitva tartás. Az érdeklődők kérésére a gyűjtőmunkát megvalósító Nyergesújfalu Baráti Köre Egyesület elnöke, Padányi Lajos helytörténész előzetes időpont-egyeztetést követően szívesen bemutatja (Tel.: 33/355-318). Jelentkezni lehet továbbá a művelődési házban – telefonon a könyvtár nyitva tartási idejében (2536 Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Tel.: 33/504-330) Kernstok-villa Kernstok haz.JPGVárosunkra tekintve a felszínes szemlélő elsősorban az iparra, esetleg a borra, a borospincékre gondol. Azonban Nyerges a Duna partján, a Dunántúli-középhegység „dombjainak” lábánál, gyönyörű környezetben fekszik, így sok művész, gondolkodó, költő és író élt, vagy időzött itt, mivel inspiráló környezetre és olyan érzetekre leltek, melyek alkotó tevékenységük elengedhetetlen alkotóelemeivé váltak.Nyergesújfalu tehát gazdag művészeti örökségben. Büszkék vagyunk Kernstok Károlyra, a Duna festőjére, aki a XX. század egyik legjelentősebb festőművésze. Hajdani villája a város szívében, a főutcán áll. Itt alkotott Derkovits Gyula vezetésével 1919 nyarán a Haris-közi művésziskola mintegy húsz növendéke, akikre 2009. novemberében kiállítással emlékezünk. A város célja, hogy a ház felújításával kiállítótermet, civileket befogadó alkotóházat és pihenőparkot alakítson ki. Pro Patria szobor (hősök szobra) Ilyen volt a műteremben Gády Lajos később megsemmisült szobra 1930-ban, melyet az I. világháború hősi halottaira emlékezve avatott fel Nyergesújfalu népe… Proparta.JPG …és ilyen ma az Illyés András által 2006-ban készített, mely pár méterrel eredeti helyétől eltávolodva áll, a Térségi Közösségi Ház előtt. Két oldalán a hősük névsora, a Pro Patria felirat felett Manno Miltiádész domborműve. Proparta_uj.JPG Millenniumi emlékmű a Sánchegyen (896-1896) Millenuimi emlekmu.JPG 1896. május 25-én a Millennium alkalmára Nyergesújfalu közönsége ünnepségek keretében avatta fel az Árpád-dombon emelt obeliszket Emlékművek az új Köztemetőben emlekmu_.JPG Az új temetőben 1991. október 23-án avatták fel a II. világháború és az 1956-os forradalom hősi halottainak és áldozatainak emlékműveit. Az 56-os hősöknek kopjafát is állítottak ezen a helyszínen. Szentháromság-szobor az új temetőben emlekmu_I.JPG A 10-es út szélesítése és a sánchegyi kanyar partfal-munkálatai során szükségessé vált eltávolítani eredeti helyéről - a Sánchegy lábától - az 1873-ban készült Szentháromság-szobrot. Az új temetőben alakítottak ki méltó környezetet legidősebb köztéri szobrunk számára. Don Bosco szobra a szalézi középiskola udvarán Duna-part A folyam nyolc kilométer hosszú szakasza érinti a települést, medrének átlagos szélessége ezen a szakaszon 700-800 méter, a szigetig 398 méter. Nyugat felől hatalmas kanyarral éri el a várost, amint a negyedik képen látható. A templom alatti szakaszán van egyik legveszélyesebb sziklaküszöbje, ahol a legkisebb gázlómélység 14-15 dm. Az árvíz legutóbb a 2004-es esztendő nyarán okozott károkat. Az utóbbi évben kitisztított part és a megújuló gát/vasúti töltés kellemes tartózkodási hellyé tette a vízpartot. A vízi-sportélet legfőbb letéteményese a helyi sportegyesület kajak-kenu szakosztálya. Dunapart.JPG Dunapart_I.JPG Dunapart_II.JPG Dunapart_III.JPG Horgásztavak: Tavak.JPG Tavak_.JPG Tavak_I.JPG A város keleti felén, a sportpályák szomszédságában, a Buzás-hegy lábánál téglagyári gödrökben felgyülemlett víz keletkeztette tavak, és a köréjük települt horgásztanyák hangulatos színfoltjaivá váltak Nyergesújfalunak. A Viscosa Horgász Egyesület használatában áll a 4-5 méter vízmélységet is elérő állóvíz, melyet kivételes esetekben – engedéllyel – sportcélra is használhatnak. Pusztamarót Nyergesújfalu közigazgatási területén fekszik a Bajóton át, majd földúton megközelíthető Pusztamarót - a Gerecse tövében. Kedvelt kirándulási célpontja a nyergesieknek; itt halad az Országos Kék Túra útvonala. Hegyi kerékpározásra és sífutásra is megfelelő terület. Fogadó és tábor található itt. A mára elnéptelenedett település mellett zajlott le a mohácsi csatavesztés utáni legvéresebb utóvédharc, amely - még ha fenntartással kezeljük a néha túlzó korabeli forrásokat - az áldozatok számát tekintve megközelítette a mohácsi pusztulás mértékét. Immár több éve a csata évfordulóján, szeptemberben „Maróti Piknik” néven szervez emlékezést Nyergesújfalu Baráti Köre. pusztamarot.JPG Erdo.JPG Említést kell tenni még a Kossuth Lajos utcán álló Tűzoltó emlékműről (1925), az 1848-ból származó kőkeresztről (a Kernstok-villa szomszédságában, a Kossuth L. u. 200. előtt áll), a templom előtti keresztről, és a külterületen is több szép feszület áll a pincevölgyekbe vezető utakon. A régi temetőben felfedezhetjük a település tehetséges kőfaragóinak munkáját. Itt áll Kernstok Károly felmenőinek síremléke (Allio és Kelndorfer-család), melyben a festőművész fia, ifj. Kernstok Károly is nyugalomra lelt.

 ma: 2017. március 26., vasárnap, Emánuel napja van. | Köszöntjük születés és névnapjukat ünneplő olvasóinkat! | Holnap Hajnalka napja lesz.

ugrás a lap tetejére