Háttérkép

Adózással kapcsolatos kérdések

Helyi adókkal kapcsolatos, gyakran ismételt kérdések


1.    A pincék után is kell építményadót fizetni?

Igen, a külterületen lévő pincék is építményadó kötelesek, feltéve, ha az 1,9 m belmagasságot elérik és a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkotnak, függetlenül attól, hogy részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt vannak.

A pincék túlnyomó részben boltíves kialakításúak, ezért nem mindenhol érik el az 1,9 m belmagasságot. A bevallást erre figyelemmel kell benyújtani.  A földbe vájt, szerkezeti elemekkel (tégla, kő stb.) el nem választott pince nem építményadó köteles.

2.    Akkor is kell bevallást adnom, ha a hasznos alapterület nem éri el a 25 m2-t?

Igen. A bevallást minden esetben be kell nyújtani, feltüntetve a hasznos alapterületet. Ezek után az építmények után adót nem kell fizetni, csak a nyilvántartásban fognak szerepelni. Adóhatóságunk  a nyilvántartás egyeztetése után ezeknek az adózóknak már nem küld felszólítást bevallási kötelezettségük teljesítésére.

3.    Mi tartozik bele a hasznos alapterületbe?

A hasznos alapterületbe a teljes alapterületnek olyan része tartozik bele, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe.

4.    A présházam tetőtere beépített, de nem mindenhol éri el az 1,9 métert, mi a teendőm?

A tetőtér azon része adóköteles, ami az 1,9 métert eléri, ezért csak azt a területet kell beszámítania a hasznos alapterületbe.

5.    Hol tudom beszerezni a bevallási nyomtatványt?

A bevallási nyomtatvány letölthető a www.nyergesujfalu.hu honlapról a
Adózással kapcsolatos nyomtatványok menüpont alól, illetve beszerezhetőek a hivatal portájáról és a hivatal 107-es irodájában.

6.    Elmúltam 75 éves és fizetem a kommunális adót, mit kell tennem, hogy megkapjam az 50 % mentességet?

Ebben az esetben nincs tennivalója. Adóhatóságunk február elején határozatban állapítja meg adókötelezettségét  az 50 %-os mentesség figyelembe vételével. Ha a határozatban mégsem a mentességgel csökkentett adó összege szerepel kérem, jelezze adóhatóságunk felé!

7.    Mikortól kapnak 50 % mentességet a kommunális adóból a 75. évet betöltött adózók,  mivel már három éve betöltöttem ?

2012-től, a Város Képviselő-testülete a 24/2011. (XII.22.) számú rendeletével vezette be ezt a mentességet.

8.    Mikor kell a megállapodást is kitöltenem a bevalláshoz?

Akkor kell a megállapodást is kitölteni és a bevallással együtt beküldeni, ha az ingatlannak több tulajdonosa van és közülük egy tulajdonost szeretnének felruházni az adózással kapcsolatos kötelezettségekkel. A megállapodás nyomtatványon valamennyi tulajdonosnak  nyilatkoznia kell.  Ebben az esetben a bevallás a megállapodás nélkül nem  érvényes.

9.    A helyi adókról szóló törvényben azt olvastam, hogy a kiegészítő helyiségek mentesek, akkor nálunk miért kell utánuk építményadót fizetni?

A helyi adókról szóló 1990 C. törvény (továbbiakban: Htv.) 52.§  9. pontja a lakásokhoz, üdülőkhöz tartozó kiegészítő helyiségeket, melléképületeket és melléképületrészeket veszi ki a hasznos alapterület fogalmából.

Városunkban a lakások után nem kell építményadót fizetni és üdülő övezetünk sincs. Minden egyéb építményhez tatozó  kiegészítő és melléképület  a Htv.  alapján adóköteles.

10.    Külterületen minden építmény adóköteles?


Igen, a lakások kivételével minden építmény után építményadót kell fizetni. A lakások után kommunális adókötelezettsége van a tulajdonosnak.

11.    Az építményhez tartozó terasz is adóköteles?

Az építményhez tartozó fedett, három oldalról zárt külső tartózkodók, lodzsa, fedett terasz, tornác alapterületének 50 %-a tartozik bele a teljes alapterületbe. Ezek 50 %-át be kell számítani a hasznos alapterületbe.


12.    Ki adjon bevallást az építményről?

 Htv. szerint az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja továbbiakban együtt: tulajdonos).

Elsősorban a haszonélvező az adó alanya, ennek hiányában a tulajdonos/tulajdonosok.

Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

13.    Miért kell a pincét is bevallani,  ha az a föld alatt van?

A Htv. 11. § (1) bekezdése alapján „adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény)
Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.”
    
Htv. 52. § 6. pont:
 „Épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, „amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.”

„Épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.”

Htv. 52. § 47. pont:
„Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész”

14.    A bevallás III/2. részébe már a 25 m2-rel csökkentett hasznos alapterületet kell beírni?

Nem.  Ebbe a sorba bevallani a teljes hasznos alapterületet kell, a mentesség levonására a VI/1. pontban van lehetőség.

15. Kit terhel kommunális adófizetési kötelezettség?

Adóhatóságunk az adózóktól kapott visszajelzések alapján azt tapasztalta, hogy a város lakói nem rendelkeznek elegendő ismerettel arra vonatkozóan, hogy mely magánszemélyt terhel kommunális adófizetési kötelezettség. A köztudatban az él, hogy csak a lakások után kell a kommunális adót megfizetni.
A város honlapján található ugyan tájékoztató a helyi adókkal, köztük a magánszemély kommunális adóval kapcsolatban is, de ez nem jutott el minden adózóhoz. Állampolgári igény merült fel arra vonatkozóan, hogy adóhatóságunk adjon bővebb tájékoztatást ebben a témában.
Ezzel a tájékoztatóval szeretnénk felhívni azoknak az adózóknak a  figyelmét, akik még nem tettek eleget adófizetési kötelezettségüknek.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 24/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelete szerint kommunális adófizetési kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a naptári év első napján az építmény vagy belterületi telek tulajdonosa, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik (ebben az esetben az adó alanya a bérlő).
A városban kommunális adót kell fizetni
-    a  lakás céljára szolgáló épület, épületrész után, ha az lakásnak, családi háznak van minősítve, függetlenül attól, hogy az kül - vagy belterületen helyezkedik el, illetve azok után a bérlemények után, amelyek nem magánszemély tulajdonában vannak,
-    a belterületen lévő telkek után (kivétel nélkül minden telek után, függetlenül attól, hogy építési telek vagy sem).
Ha egy telken (helyrajzi számon) több önálló lakás, családi ház, sorház stb. található, az adót önálló lakásonként, családi házanként, sorházban lévő lakásonként  külön-külön kell megfizetni akkor, ha az a lakás ráépítéssel vagy melléépítéssel, de külön bejárattal rendelkezik vagy a lakás külön bejárata közös folyosóról nyílik.
Tapasztalataink alapján a belterületi telkek utáni és az egy ingatlanon lévő több családi ház utáni adókötelezettségről kevesen tudnak.

Az adó alanya elsősorban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvező(k), ennek hiányában a tulajdonos(ok), bérleti jogviszony esetén a bérlő.

Az adókötelezettség keletkezését, változását  a változást követő 15 napon belül kell  adóhatóságunkhoz teljesíteni, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A nyomtatvány letölthető a www.nyergesijfalu.hu honlapról vagy a polgármesteri hivatal 107-es számú irodájában beszerezhető.

Felhívjuk szíves figyelmüket,  hogy késedelmesen teljesített bevallás esetén mulasztási bírság, míg a bevallás elmaradása esetén adóbírság és késedelmi pótlék fizetése is terheli a mulasztót. Az adó – elévülési időn belül – 5 évre visszamenőleg állapítható meg.

Kérjük, hogy az esetleges jogkövetkezmények elkerülése érdekében tegyenek eleget adózással kapcsolatos kötelezettségüknek.

 ma: 2019. szeptember 18., szerda, Diána napja van. | Köszöntjük születés és névnapjukat ünneplő olvasóinkat! | Holnap Vilhelmina napja lesz.

ugrás a lap tetejére